Éjjeli lepkék

I. család. Sphingidae-Zúgópillék.

1. nem. Acherontia.

Az e családba tartozó lepkék középnagyságúak vagy igen nagyok. sebesen repülnek, többnyire alkonyatkor vagy éjjel, egyesek csak nappal. Táplálékukat erős s igen hosszú szipókájuk segítségével a virágokból lebegve szivogatják. Hernyójuk hengeralakú, csupasz, 11. testgyűrüjén szarvat vagy kis kiemelkedést visel; a földben bábozódik.

Atropos-Halálfejes pille:

Országszerte található 2 ivadákban (ápr.-jun., aug.-okt.), némely évben helyenként gyakori. A virágoknál jobban kedveli a mézet, melynek kedvéért, ha csak szerét teheti, a méhkaptárakba is behatol, de nem ritkán ott el is pusztul: megölik a méhek; a küzdelemben közben czirpelő hangot ad. 90-120 mm. mernyója zöld, sárga vagy sötétszürke; jun.-juliusban, továbbá szept.-októberben  főleg a gumós burgonyán (Solanumtuberosum) és a gyepű ördög czérnán (Licyum vulgare) él, a földből készített gubóban alakul át. Bábja kitelel.

2. nem. Sphinx,

Az idetartozó lepkék teste nyúlánkabb az elöbbi neménél, hátul kihegyezett ; szipókályuk hosszú , olykor hosszabb a testénél; felső szárnyuk hosszú, kihegyezett. Hernyólyuknak hosszabb vagy rövidebb síma szarva van.  Folyófűszender-Sphinx convolvuli: Hazánk minden részében 2 ivadékban olykor gyakori maj.-jul., aug.-sept.-ben. 100-120 mm. Hernyója jun.-jul., szept.-okt.-ben az apró szulákon (Con-vulvulus arvensis) él. Bábja az egyedüli, melyen a szipóka hüvelye elálló.          Ligustri: Országszerte gyakori két ivadékban, ápr.-máj., jun.-szept-ben; a II. iv. olykor kissebb, világosabb színű: Spiraeae Esp. 80-120 mm. Hernyója máj.-jun., jul.-okt.-ben a kö-zönséges orgonán (Syringa vulgaris) és a vesszős fagyalon (Ligustrom vulgare) él. Bábja sötétbarna. Pinastri-Nagy fenyőpille: Fenyvesekben töbnyire gyakori. Helyenkét 2 ivadékban ápr.-jun., jul.-szept.-ben. 70-80 mm. Hernyója jun.-jul.-ban a luczfenyőn (Picea excelsa) él.Bábja sötétbarna. 3. nem. Delephila.